Apuék màr napok óta sokat dolgoztak a belvárosi lakásban. Vendégeket vártunk, akik engem látogatnak meg a keresztelőm után. Anyuval sokat pancsoltunk az esti fürdésnél hogy szokjam a vizet, de nem tudtam ez miért kell.
Sok embert vàrtunk a keresztelőmre, de sokan le is mondtàk az utolsó pillanatban. Apuék 12 vendéggel szàmoltak. Végül kb ennyien jöttek fel a lakàsba. De ne szaladjunk ennyire előre…
Szeptember 4-e, szép napsütéses idő. Reggel 9-kor jöttek Keresztanyuék. Az Izabella utcából együtt utaztunk a templomba… Annyit tudok, hogy Keresztapu svéd, nem beszél a mi nyelvünkön, Anyuék is furcsa (német) nyelven beszéltek vele. Ők Stockholm mellett laknak. Autóval együtt mentünk a keresztelőm helyszínére.
Ott màr sokan vàrtak. A kapuban talàlkoztam a nagyival, azutàn a kàpolnàban mindkét nagypapàmmal, nagybàtyàmmal és unokatestvéreimmel. Gyuri papa kezében sokat voltam.
A templomban nagyon meleg volt. Volt rajtam egy kis nyàri ruhàcska és egy fehér póló. A zoknit màr a szertartàs elején lerúgtam a làbamról. A keresztelőt végigordítottam. Apu próbàlt nyugtatgatni, nem sok sikerrel. A végén levettük a pólót, akkor megnyugodtam.
Utàna a lakàsban tartottam egy kis àllófogadàst.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: