Sárgulnak a falevelek, hűvösebb van, hamarabb sötétedik. Ezek az ősz jelei. Sok barátom már bölcsibe, oviba jár, így üres a játszótér. Velük csak délután találkozom. Anyu szerdán elvitt egy mondókázós alkalomra, ott más babákkal ismerkedtem. Jó volt mondókázni, énekelni, bohóckodni anyuval. A zenetanár néni bábozott is. A Manócskája nagyon tetszett. A buborékoknak is nagyon örültem. Jó kis móka volt. Majd még jövünk ide többször is. Egy kicsit taknyos lettem, valamelyik gyerek biztos meg volt fázva, én meg elkaptam tőle. Majd bölcsire megedződöm… 🙂
Az Anyatej világnapja alkalmából felköszöntöttek minket Anyuval, ugyanis még mindig szopizom 19 hónapos korom ellenére… Kaptunk csomagot, nekem labdát, pólót, előkét, Anyunak virágot. Ettünk pogácsát is a védőnéninél. Most végre nem szuri miatt mentünk oda.
Most ősszel többször voltunk kirándulni Apuékkal. Eleinte hordozóban utaztam anyu hátán, az utolsó pár alkalommal saját lábon cammogtam az úton. Mikor fáradt voltam volt hogy elestem, de nem lett semmi bajom. Ilyenkor anyuék kézben cipeltek tovább.
Októberben még mindig szép idő van. Reggelente azért már érezni, hogy itt az ősz. Ilyenkor hideg van és vizes minden. Már elkél a sapka is. Barátkozom vele. Még kijárunk anyuval a játszótérre hintázni, futkosni és gesztenyét gyűjteni.
Sajnos október közepén rossz hírt kaptam
, meghalt a keresztmamám, anyuék legalábbis ezt mondják. Mindegy, alig ismertem, de kár hogy nem tudunk már többet játszani. Remélem, lesz, aki pótolja.
Elmaradoznak a játszótéri pajtások. Anyuval majdnem minden nap kint vagyunk, alig jön valaki. Emma, Erik…gyakran emlegetem őket de senki… Délután korán sötétedik de délelőtt… Főleg mikor süt a nap! Nem tudjuk hol vannak… Szerdánként kerekítőzünk. Szeretem a zenét, sokat tapsolok és táncolok. A bábot is szeretem.
Ha rossz idő van, anyuval otthon gyurmázunk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: